Oda-vissza legyőztük a Honvédot, s a tabellán is megelőztük
Ahogy előzőleg beszámoltunk róla, több hiányzóval – és több visszatérővel is – számolnia kellett a Budapest Honvéd elleni mérkőzés előtt Csábi József vezetőedzőnek. Sőt, ő maga is visszatérőnek számított, hiszen a Tiszakécskei LC elleni idegenbeli találkozón eltiltása miatt nem ülhetett a kispadon. A keretből ugyancsak eltiltás miatt hiányzott a csapatkapitány, Heil Valter, aki eddig a szezonban minden meccsen kezdő volt. Sérülés miatt pedig Varga József, Pethő Bence és Patrick Gânțe nem volt bevethető, miközben Papp Milán és Székely Krisztián immár leülhettek a kispadra.
A találkozó intenzíven kezdődött, hiszen már a középkezdés után másodpercekkel labdát szereztek a mieink, majd Kártik Bálint tüzelt tizenhétről, ballal a kapu fölé. A meccs aztán nem folytatódott ekkora elánnal, de a kiegyenlített csatározás közben akadtak azért helyzetek később is.
A 25. percben Süttő Attila szögletét követően Kurdics Levente fejese okozott veszélyt, később Pinte Patrik lőtt közelről az oldalhálóba. A félidő vége előtt még a vendégek is villantak, Lőrinczy Attila beadása után bravúrosan tisztázott a védelmünk. A szünetre így gólnélküli állással vonultak a csapatok.
A második játékrész első perceiben szinte székszakadt a pálya. Mi kezdtünk jobban, Kotula Máté lövésénél Dúzs Gellért nagyot védett, majd egy perccel később ismét résen kellett lennie a kispesti kapusnak. A 49. percben aztán már Bobál Gergely előtt adódott ziccer, ám a vendégek támadója kapu mellé lőtt.
Így ment ez még két-három percig, amikor egy csodás kontrát sikerült behúznunk. Bánhegyi Bogdán kaparintotta meg a labdát, majd dobta egyből Kotulához, aki Pinte Patrikot indította a bal szélen szenzációs ütemben, gólerős támadónk pedig az ötös sarkához érve szemfülesen elpöckölte a kifutó Dúzs lábai között a labdát, egyenesen a kapuba.
Az iram a találatot követően sem hagyott alább érdemben, sőt itt is, ott is újabb lehetőségek adódtak. Egy óra játék után mindkét szakvezető cserékre szánta el magát, ami ismét pörgetett a tempón. Ternován Patrik szabadrúgását Dúzs bravúrral védte, majd nem sokkal később Lőrinczy talált a kapuba, de les miatt érvénytelen lett a gól.
A 75. percben hosszabb időre megállt a játék, miután a vendégszektorban egy komolyabb verekedés tört ki, ami után a kispesti szurkolók még a pályára is betörtek. Szűk negyedóra telt el, mire a biztonsági szolgálat, illetve a lelátóhoz kivonuló kispesti játékosok és edzők el tudták érni, hogy helyreálljon a rend és folytatódhasson a mérkőzés. Szigetvári Márk tizenöt perc hosszabbítást jelzett a találkozó végén.
A hajrában egy darabig nyomás alá helyezték Bánhegyi kapuját a vendégek, de a legutolsó percekben magabiztosan tudtuk tartani a labdát, nem engedve számottevő lehetőséget a piros-feketéknek. Végül a 107. perc elején felharsant a hármas sípszó Szigetvári Márk sípjából, így az őszi meccs után másodszor is legyőztük az esélyesebbnek számító Budapest Honvéd csapatát. Sőt, négy helyet előre ugorva meg is előztük riválisunkat, s óriási lépést téve a stabil középmezőny megtartásához a 8. helyről várjuk a Merkantil Bank Liga folytatását.
JEGYZŐKÖNYV
KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC – BUDAPEST HONVÉD 1–0 (0–0)
Kazincbarcika, Kolorcity Aréna, 800 néző
Vezette: Szigetvári Márk (ifj. Varga Gábor, Tőkés Róbert)
Gólszerző: Pinte P. 52’
KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC
Bánhegyi – Ternován, Szekszárdi M., Süttő, Kotula – Csilus T. (Papp M., 90+11’) – Pinte P., Csatári, Kártik (Szabó B., 90+2’), Pekár L. – Kurdics (Ádám F., 69’).
Vezetőedző: Csábi József
BUDAPEST HONVÉD
Dúzs – Kovács N., Pekár I., Szabó A., Benczenleitner (Kulbachuk, 63’) – Eördögh (Bocskay, 88’), Adorján (Nyitrai, 88’), Lőrinczy – Kerezsi, Bobál G. (Simon B. 63’), Krajcsovics (Kundrák N., 63’).
Vezetőedző: Csertői Aurél
MESTERMÉRLEG
Csábi József, a Kolorcity Kazincbarcika SC vezetőedzője
Először is nagyon jó érzés ismét hazai közönség előtt, hazai mérkőzésen nyernünk. Hektikus volt a hetünk, ahogy az elmúlt hetek is, sok hiányzónk van, extrán sokat kellett dolgoznunk a héten, mert játékrendszert is kellett változtatnunk. Éppen ezért úgy érzem, hogy nagyon nagy meló volt a stábnak és a csapatnak is ez a hét, de szerencsére bejöttek azok a dolgok, amiket begyakoroltunk. Egy jó formában lévő, jó kerettel rendelkező Honvéddal találkoztunk ma és nagyon fegyelmezett, kifeszített, nagy szívvel történő játék kellett ahhoz, hogy – ha csak egy góllal is – de föléjük tudjunk kerekedni. Gratulálok a csapatomnak és a stábnak és természetesen a Honvédnak sok sikert kívánok – mindenki tudja, hogy erősen kötődöm a Honvédhoz, amit ezekre a kilencven percekre félre kell tudni tenni, ami most is sikerült, mint ahogy az ősszel is.
Kevés hadra fogható játékosunk volt ma, a padon ülők sem voltak mind teljesen bevethető állapotban. Jól össze kellett borulnunk most ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni. Nagyon nagyot segített a közönség ma is, voltak olyan hullámvölgyek a meccsen, amikor nagyon kellett a támogatásuk és ezt meg is kaptuk. Lőttünk egy szép gólt, külön öröm számomra, hogy begyakorolt szituációból született a találat. Sikerült az előnyünket meg is tartanunk, habár a lelátói incidens után félő volt, hogy kibillenünk a rendszerünkből, de a fiúknak helyén volt az eszük és a szívük is – ez a meccs végül a szív diadala volt.
A játékrendszeren a hiányzók miatt kellett változtatnunk, hiszen nehéz úgy három belső védővel játszanunk, ha csak egy egészséges van a keretben. A mai szisztéma egyértelműen a Honvédra volt kitalálva és többnyire működött. A második félidő végén megint kellett változtatnunk, részben a fáradtság miatt is. Ekkor megint öt védővel játszottunk, le kellett zárnunk a területeiket, tudtuk, hogy egyre nagyobb erőket fognak mozgósítani, hogy a kapunk elé kerüljenek. Két veszélyes helyzet is megelőzte a váltást, de utána újra jobban uralni tudtuk a meccset.
Csertői Aurél, a Budapest Honvéd vezetőedzője
Nem kezdtük rosszul a mérkőzést, az első félidőben több lehetőségünk lett volna létszámazonos, vagy létszámfölényes támadásokra, ám rosszul játszottuk ezeket le, ezért nem jutottunk el igazán nagy helyzetig. Sokkal pontosabban kell kivitelezni ezeket a játékhelyzeteket, ebben sem voltunk most elég jók. A második félidő elején kaptunk egy elkerülhető gólt, de az egész meccsen elég súlytalanok voltunk, fizikálisan az ellenfél végig fölénk nőtt, amit okosan használtak ki. Kemény játékot játszottak, amit mi nem tudtunk jobb játékkal megszűrni, ehhez egyszerűen jobban kellett volna fociznunk. Ezzel együtt azt nem mondom, hogy ne érdemeltünk volna meg legalább egy pontot, mert így is volt két-három olyan ziccerünk, ahol szinte az üres kapuba nem sikerült betalálnunk.