Oda-vissza 3-1, de amíg ősszel házigazdaként mi, úgy most fővárosban a Soroksár tudott nyerni

Bár már a korábban bebiztosította bennmaradását a Soroksár SC és a Kolorcity Kazincbarcika SC is, mindkét csapat számára volt tétje a találkozónak, hiszen a rendkívül szoros középmezőnyben még a hátralévő két meccs alatt is elérhető a 6. helytől a 13-ig bármelyik pozíció a tabellán.

Már amikor a mérkőzés előtt a benevezett keretekre pillantottunk is láthattuk, hogy Csábi József vezetőedző valóban nincs könnyű helyzetben a sérülések és eltiltások miatt, hiszen mindössze öt játékost tudott a stáb a kispadunkra nevezni.

A találkozó első percei igazolták, hogy valóban győzni akarás dolgozik mindkét együttesben. A 3. percben Kártik Bálint lövése ugrasztotta fel először a szurkolókat, a tizenhárom méterről elengedett löketet Mergl Szabolcs bravúrral védte.

Sőt, a 6. percben megérkezett az első komoly hazai helyzet is, Gálfi Zoltán kapott labdát tisztán a tizenhatoson belül, de kiváló helyzetben kevéssel mellé lőtt. Sajnos egyetlen percen belül sikerült szinte teljesen lekopírozni az előző szituációt a védelmünk elcsúszása miatt, Gálfi azonban ekkor már nem hibázott, tizenkét méterről kilőtte a bal alsó sarkot. 1-0.

A folytatás hasonló volt az első percekhez, itt is, ott is adódtak helyzetek, ám többnyire a hazai csapat dominált, agresszív letámadásukra nehezen találtuk az ellenszert. A 26. percben aztán megduplázta előnyét a hazai csapat, Lovrencsics Balázs csúsztatott egy bedobás után Köböl Krisztiánhoz, aki tizenkét méterről laposan a jobb alsóba lőtt. 2-0. A félidő hátralévő részében támadtunk becsülettel a szépítésért, de a szünetig nem változott az állás.

A félidőben Csábi József cserélt, Vincze Dániel helyett Ádám Ferencet küldte pályára, a csapat pedig ott folytatta a támadásokat, ahol a szünet előtt abbahagyta. Volt több veszélyes helyzetünk is, de szépítés helyett bő egy óra játék után újabb hazai találat született. Ezúttal Korozmán Kevin passza után volt eredményes Gálfi Zoltán, aki tizennyolc méterről lőtte ki a jobb alsó sarkot. 3-0.

A hajrára így a mérkőzés tulajdonképpen eldőlt, a csapat becsületére legyen mondva, hogy a 85. percben Pekár László gyönyörű szabadrúgásgóljával sikerült még kozmetikázni az eredményen.

Eközben Csábi József minden cserénket pályára küldte a kispadról, így Király Mátyás is debütálhatott az NB2-ben, illetve visszatért sérülése után Székely Krisztián is.

A végeredmény tehát 3-1 maradt, így Lipcsei Péter csapata megelőzte a mieinket a tabellán.

Az utolsó fordulót a 12. helyről várjuk, ám továbbra is van lehetőség akár a 6. helyre is előre ugrani.

Az utolsó játéknapon a Budafoki MTE lesz a vendégünk május 26-án 17 órától.

JEGYZŐKÖNYV
 

Merkantil Bank Liga, 33. forduló

SOROKSÁR SC–KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC 3–1 (2–0)
Budapest, Szamosi Mihály Sporttelep, 350 néző.
Vezette: Lovas László (Szabó Dániel, Vrbovszki Pál)
Gólszerző: Gálfi N. (7., 63.), Köböl K. (26.), ill. Pekár L. (85.)

SOROKSÁR SC
Mergl – Króner M., Say, Kékesi A. (Katona M., 66.), Kaján – Vass Á. (Varga I., 82.), Köböl K. (Dobos Á., 82.) – Varga Z. (Németh E., 59.), Korozmán K., Gálfi N. – Lovrencsics B. (Dragóner F., 82.).
Vezetőedző: Lipcsei Péter

KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC
Megyeri G. (Király M., 82.) – Ternován (Székely K., 68.), Heil, Dobozi (Szabó B., 82.), Süttő – Csilus T. (Kurdics, 68.) – Varga J., Kártik, Pekár L. – Vincze D. (Ádám F., a szünetben), Pethő.
Vezetőedző: Csábi József

MESTERMÉRLEG

Lipcsei Péter, a Soroksár SC vezetőedzője

Gratulálok a csapatomnak, itthon tartottuk a három pontot, ez a legfontosabb, hiszen két vereségből jöttünk, amiből nehéz volt felállni. Maradéktalanul elégedett vagyok a csapattal, hiszen nagyon jól játszottunk és nem forgott veszélyben a győzelmünk. Van még hátra egy mérkőzés, amit a Vasas otthonában fogunk játszani, remélem, hogy ott is így fogunk teljesíteni.

Csábi József, a Kolorcity Kazincbarcika SC vezetőedzője

Nem egészen ilyen meccsre számítottam, sajnos az első negyedórában a hibáinkat a rutinos és jó játékosokból álló Soroksár kíméletlenül kihasználta. Később nem tudtunk visszajönni a meccsbe, ennél sokkal többet vártam a csapattól, bár hozzáteszem, hogy nagyon sokat kellett „bűvészkednem” az összeállításnál, hogy minden a helyén legyen. Azon azért el kell gondolkodnunk, hogyan fordulhat az elő egy NB2-es csapatnál, hogy tizenhárom-tizennégy bevethető játékosunk van az utolsó fordulókra. Így a fiatalszabálynak is például alig-alig tudunk megfelelni, ezek a dolgok bennem sok kérdőjelet vetnek fel. A cseréknél sem volt könnyű dolgunk, ez nem a mi meccsünk volt.

A csapattól vártam többet, nem szoktam egyéneket kiemelni sem pozitív, sem negatív értelemben. Úgy érzem, hogy sok volt az elején bekapott két gól, nehezen tudtunk meccsben maradni, vagy meccsbe visszajönni. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a játékosoknak, akik nem százszázalékos állapotban is elvállalták a játékot.

Mindezek ellenére, ha az eleje nem így alakul, akkor egy jobb meccset tudtunk volna játszani, hiszen voltak így is olyan periódusok, amikor kimondottan jól játszottunk, helyzeteink voltak. A hazaiak kíméletlenül kihasználták a hibáinkat.

Megyünk tovább, van még egy hazai meccsünk, nagyon szeretnénk saját közönségünk előtt jól zárni az évadot.