Döntetlennel és a 10. helyen zártuk az idényt
Az legutóbbi egymás elleni mérkőzésünk a rendkívül mostoha időjárás miatt maradt leginkább emlékezetes, hiszen szél, eső és csípős hideg fogadta a mieinket a Promontor utcában december elején. Ezúttal az időjárás épp az ellentétje volt az akkorinak, vagyis most is az évszaknak megfelelő körülmények várták a csapatokat, azaz napsütés és kellemes, meleg idő.
Az utolsó forduló tétje ezen a meccsen helyezésekben volt mérhető, mindkét csapatnak lehetett esélye a 6. és a 12. hely között bármely pozíció elérésére.
A meccs mozgalmasan kezdődött, mindkét csapat bátran játszott, ám igazán nagy helyzet az első percekben nem alakult ki. Tizenhárom perc elteltével Kovács Dávid lövése volt az első komolyabb lehetőség, a vendégek csapatkapitánya a tizenhatosról lőhetett tisztán, de nem találta el a kaput.
Tíz perccel később Pekár László végezhetett el ígéretes helyzetből szabadrúgást, de nem találta el jól a labdát, lapos lövése jócskán mellé ment. A félidő felénél Hanyecz Bence játékvezető ivószünetet rendelt el, majd pár perc szünet után folytatódott a mérkőzés.
A következő percekben kisebb helyzetek mindkét oldalon adódtak, majd hat perccel a félidő vége előtt Zsóri Dániel egy látványos csellel szerzett előnyt a jobbszélen, majd az alapvonalig futott, onnan laposan centerezett, az érkező Kovács Dávid pedig a kilépő Tóth Balázs mellett, öt méterről a kapuba passzolt. A következő percekben felpörögtek az események, számunkra inkább negatív előjellel, Tóth hatalmas bravúrja is kellett hozzá, hogy ne kerüljünk a szünetig nagyobb hátrányba.
A félidőben Csábi József kettős cserére szánta el magát, Süttő Attila és Csilus Tamás helyére Dobozi Krisztián és Kurdics Levente érkeztek, amivel szerkezetet is változtatott a csapat. A játék stabilizálódott, de a mérkőzés irama valamelyest visszaesett, nem alakultak ki igazán nagy helyzetek.
Egy óra játék után Csatári Gergő lökete jelezte, hogy nem adtuk fel a meccset, a lövés azonban kevéssel mellé szállt. A következő percekben Zsóri Dániel vállalt főszerepet, de sem szabadrúgásból, sem akcióból nem tudott betalálni, ami hamar megbosszulta magát.
A 68. percben Dobozi Krisztián szerzett labdát saját szögletzászlónknál, majd pár méter megtétele után Pethő Bencéhez passzolt. A támadó egy szép csellel meglódult, majd a tizenhatos előterébe érve tökéletes ütemben indította Kurdics Leventét, aki a kifutó Gundel-Takács Bence lábai között higgadtan a kapuba passzolt.
A hajrában mindkét fél cserékkel frissített, de újabb gól már nem született, jóllehet Kurdics Levente a szezon találatát szerezhette volna, ám az előre vetődve, sarokkal leadott lövése elkerülte a kaput, mint ahogy Ádám Ferenc ziccere is kimaradt. Így 1-1-es döntetlennel zárult a szezon utolsó mérkőzése.
JEGYZŐKÖNYV
KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC–BUDAFOKI MTE 1–1 (0–1)
Kazincbarcika, Kolorcity Aréna, 500 néző
Vezette: Hanyecz Bence (Garai Péter, Belicza Bence Péter)
Gólszerzők: Kurdics 68’, illetve Kovács D. 39’
KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC
Tóth B. – Csilus T. (Kurdics, a szünetben), Heil, Süttő (Dobozi, a szünetben) – Csatári, Kotula M. (Ternován, 84’) – Varga J., Kártik (Ádám F., 60’), Pekár L. – Pinte P., Pethő (Székely K., 77’).
Vezetőedző: Csábi József
BUDAFOKI MTE
Gundel-Takács – Fekete M., Lorentz, Oláh B., Kalmár O. – Csonka A., Szabó B. (Nagy G., 60.) – Szerető (Elek B., 89), Kovács D. (Jakab Cs., 89.), Soltész I., Zsóri D. (Horváth O., 89.)
Vezetőedző: Dajka László
MESTERMÉRLEG
Csábi József, a Kolorcity Kazincbarcika SC vezetőedzője
Az ellenkezőjét éreztem a csapatomon, mint a kollégám – mi három fordulóval a vége előtt biztosítottuk be a bennmaradást, ami nem felszabadultságot okozott, hanem egyfajta könnyelműséget. Így telt az első félidő is, megérdemelten vezetett a Budafok. A szünetben számonkértem egy-két dolgot, cseréltem is, a második félidő már jobban sikerült. Iram szempontjából nem volt túl jó a meccs, de érezhetően mindkét csapat nyerni akart végig. A második félidő alapján megérdemelt a döntetlen, a végén még belementünk egy adok-kapokba, akár meg is szerezhettük volna a győztes gólt. Jó lett volna, ha nyerni tudunk, mert még jobb lehetett volna a hazai mérlegünk, győzelemmel búcsúzhattunk volna a szurkolóinktól.
Másfél éve vagyok itt edző, ez az NB2-ben nagy időnek számít. Amikor megérkeztem, a kiesés ellen küzdöttük, most a 10. helyen zártunk. Köszönöm szépen mindenkinek, a vezetőknek, a játékosoknak és nem utolsósorban közönségnek is, akik egész évben szép számban és lelkesen segítették a csapatot. Gratulálok Dajka Lacinak is, sok sikert kívánok nekik!
Büszke vagyok a csapatomra, mert sok olyan klubot előztünk meg, akik talán egy kicsit más dimenzióban dolgozhatnak minden téren, mint mi. Közben itt is elindultak a fejlesztések, ami pozitív, de mostanában azért a mindennapjainkat nem könnyíti meg. A tabella elejét inkább nem kommentálom, mert korábban is kaptam már érte. Az büszkeség, hogy három fordulóval a vége előtt be tudtuk biztosítani a bennmaradást egy ilyen gyilkos bajnokságban. A tizennyolc csapatból négy kiesik, talán egész Európában nincs ilyen arány, mindenkinek megterhelő volt egy ilyen idény. Összességében jó szezonon vagyunk túl, nagy dolog, hogy ezt meg tudtuk csinálni.
Dajka László, a Budafoki MTE vezetőedzője
Februárban vettem át a csapatot, hosszú ideje küzdünk mi is. Az elmúlt héten elértük a célunkat, biztosítottuk a helyünket az NB2-ben, úgy érzem, ez egy kicsit felszabadultabbá is tette a csapatot. Mindkét csapat jól kezdett, elismerem, a hazaiak 10-15 percig az elején jobbak voltak, aztán veszélyeztettünk mi is, átvettük az irányítást, nagyobb helyzeteink is voltak, a csapatom megtett mindent. A 44 pontnak meg a helyezésnek is tudok örülni. Gratulálok Csábi Józsinak és a csapatának is!
Összességében nem kevés munka van az eredményünk mögött, átalakítottuk a csapatjátékot, sok mindent változtatni kellett, ez eredményesen sikerült. Hoztuk az alapcélt, hogy benn tudjunk maradni. Nem tudtuk mindig azt a játékot nyújtani, amit szerettünk volna, de nagyon odatettük magunkat, otthon mindenkit megvertünk, idegenben viszont gyengék voltunk, szélsőséges teljesítményünk volt. Gratulálok a csapatomnak, a 44 ponttal és a helyezéssel elégedett vagyok, köszönöm mindenkinek, aki nekem és a csapatnak ebben segített!
Gratulálok a feljutó csapatoknak is, de többek közt a Vasasnak is a teljesítményéhez. A Győrnek és a Nyíregyházának sok sikert kívánok az NB1-re, magunknak pedig azt, hogy a lehető legtöbben maradjanak a klubnál, így lehet könnyebben csapatot építeni, nem lenne jó mindent elölről kezdeni, de egyébként ilyen a mi sorsunk, nem panaszkodom. Nekem egyelőre július 31-ig van szerződésem, így a közös folytatásról még nem tudok nyilatkozni.
