Makrai Gábor: Minden csapattársamon azt látom, hogy fel akar jutni

Vasárnap 17 óra 45 perctől a már bajnok Kisvárda otthonában lépünk pályára. Az év utolsó mérkőzésének tétjével mindenki tisztában van, külön senkit nem kell motiválni. A játékosokra nehezedő nyomásról és a pályára beszűrődő információkról saját nevelésű támadónkkal, Makrai Gáborral beszélgettünk.

- Márciusban érkeztél vissza Kazincbarcikára. Intenzív volt ez a két és fél hónap számodra is. Hogy érzed magad?

- Örülök, hogy vissza tudtam jönni, Kazincbarcika és Borsod mindig is közel állt a szívemhez, hiszen dédestapolcsányi gyerek vagyok, Barcikán nevelkedtem. Nehezen indult ez az évem, január elején szerződést bontottam Csíkszeredán, aztán sokáig nem találtam megfelelő lehetőséget, majd a Barcika segítő kezet nyújtott március elején, de remélem, hogy most már úgy értékelik ők is, hogy én is tudtam egy picit segíteni a Kazincbarcikának. Évek óta most először újra élvezem a focit. Tényleg örülük, hogy ide tudtam kerülni, és ezt nem csak úgy mondom, ilyen csapatban jó játszani. Ritka az olyan NB II-es klub, amelyik akar és tud is futballozni. Nem csak beállunk védekezni, tördeljük a játékot, ívelgetünk és majd csak találunk egy gólt. Nekem is fekszik ez a játék.

- Ha úgy nézzük egy csapattal idén már feljutottál. Meglesz a második is?

- A Csíkszereda a 3. helyről feljutott a román első osztályba, reméljük, nekünk is sikerülni fog a 2. helyről. Mindenki azt mondja, hogy meg kell verni a Kisvárdát, persze jó dolog lenne, de én azt mondom, hogy szerezzünk ugyanannyi pontot, mint a Vasas. Ez a legfontosabb. Persze mindenki nyerni szeretne, de most nem számít, hogy szépen vagy csúnyán játszunk, a lényeg, hogy elérjük a célunkat.

- Nézzük a részleteket. 17:45-kor elkezdődik a meccs. Nyilván nálatok nincs telefon, de a szurkolóknál van és a kispadon is tudni fogják, hogy áll a másik mérkőzés. Meg lehet próbálni kizárni a külvilágot, de a mai világban erre nem sok esély van.

- A tudtunkon vagy az akaratunkon kívül is biztosan fogunk értesülni róla, akár a szurkolói bekiabálásokból, akár egy elejtett fél mondatból, a hangosbemondó is bemondhatja, vagy a biztonsági őrök, amikor sétálunk be a félidőben, úgyhogy biztosan tudni fogjuk. De igazából mindenki próbálja kizárni ezeket a dolgokat, és a saját feladatára koncentrálni. Kicsit ez is közhelynek hangzik, de ha a másik meccsre figyelsz, akkor elveszted a figyelmet, úgyhogy nehéz helyzet. Nem is azt mondom, hogy a játéktudás lesz a fő választóvonal, hanem inkább az, hogy a fejben rendben legyünk. Játszottam többek között Diósgyőrben, azért ott nagy volt a tét, a nyomás, sok játékost ez meg is tört. A csapatba olyan karakterek kellenek, akik ezt el tudják viselni. Nálunk szerintem ezzel nincs gond.

- Diósgyőrben gólt is rúgtál olyan mérkőzésen, ami a bennmaradásról döntött. Ilyen szempontból mondhatjuk, hogy van rutinod abban, hogy kizárd a külvilágot és a nyomást kezelni tudd?

- Mondták ezt már tőlem nagyobb emberek is, hogy nem azon van nyomás, aki a feljutásért harcol egy futballcsapatban, hanem azon, aki nem tud enni adni a gyerekének, vagy nem tudja, hogy a jövő héten miből fog megélni. Kellemes teher, hogy van tétje a meccsnek, de ez ugyanúgy megvan akkor is, ha valaki a barátaival megy le játszani. Mindenki mindig nyerni szeretne.

- Érzitek a felfokozott hangulatot a mindennapokban?

- Azt tudjuk, hogy szép számmal el fognak minket kísérni a szurkolóink is és mindenkinek ott lesznek a családtagjai is, hiszen ez tényleg egy történelmi esemény lehet, nem csak Kazincbarcikán, de sok játékos számára is. Én is szeretném, ha a családom büszke lehetne rám, ha a kislányom láthatná az apját az első osztályban focizni. Azért ez nem mindennapi dolog, hogy az utolsó fordulóban dől el, hogy feljut egy csapat, pláne úgy, hogy a Kazincbarcika még soha nem volt NB I-es.  

- Milyen ellenfélre számítasz vasárnap?

- Erős Gábor mindig megkér egy játékost, hogy értékelje a hetet vagy egy adott edzést. Múlt héten rám került a sor, és akkor is elmondtam a csapat előtt, hogy a Kövesd mindent meg fog tenni azért, hogy ponttal, vagy pontokkal távozzon Barcikáról. Így is lett. Rólunk is azt pletykálta mindenki, hogy nem akarunk feljutni, le fogjuk adni a végén a pontokat. Kérdem én, a csapaton belül bárki mondott ilyet? Játékos, edző, vezető, bárki? Nem volt ilyen. Minden meccset meg akartunk nyerni, most is ugyanez a helyzet, és biztos, hogy a hazaiak is nyerni akarnak, de a lényeg, hogy nálunk jobban nem akarhatják. Minden csapattársamon azt látom, hogy fel akar jutni és meg is fogunk tenni mindent ennek érdekében.