Bánhorváti: Mátyás József értékelte az őszi szezont
Az előkelő, ötödik helyen zárta az őszt fiókcsapatunk a Bánhorváti. A megyei első osztályú bajnokságban 16 mérkőzést játszott le a 2023/2024-es bajnoki szezon első felvonásában Mátyás József csapata. Ami érdekesség, hogy ezt pont megfelezték a srácok, 8 ízben győztesként, s ugyanennyi alkalommal pedig vereséggel a tarsolyunkban zárták az adott fordulót, döntetlent egyszer sem értek el. Ami pedig a lőtt és a kapott gólokat illeti, 24-23 az arány, vagyis +1-es a csapat gólkülönbsége a tavaszi rajt előtt.
Mátyás József vezetőedzővel értékeltük a mögöttünk álló idényt.
A tizenhat csapatos megyei elit ötödik helyén zárni az őszt, nem rossz eredmény…
Az ötödik helyezésünk nagyon jó, nem várt eredménynek mondható a nyári előjelek tudatában. De valójában a jelenlegi helyezés nem annyira mérvadó, mivel az 5. és a 12. helyezett között 5 pont különbség van csak. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy ezt a pozíciót meg tudjuk tartani a bajnokság végén is, számos területen kell fejlődnünk a téli alapozás és a tavaszi szezon alatt. Az őszt illetően általánosságban senkit sem szeretnék kiemelni a csapatból, sajnos sok volt a hullámzó teljesítmény, de néhány játékos nagyjából hozta a saját szintjén elfogadható mutatókat. Jellemző a csapatomra, hogy „együtt nyerünk, együtt vesztünk”, nincs egymásra mutogatás, se győzelem, se vereség esetén. Ez azért is alakult így, mert tisztelik és szeretik egymást a játékosaim, illetve nagyon össze tudunk zárni. Olyan nem nagyon fordult elő, hogy 2-3 játékos gyengébb teljesítménye miatt nem tudtunk volna nyerni, és az sem, hogy ha nem ment a csapatnak, akkor 2-3 játékos extrát nyújtva kihúzta volna a „gödörből” a csapatot.
Melyek azok a pozitív momentumok, amelyeket kiemelnél a múlt évből?
Hátulról indulva kronológiailag, mindenképpen pozitív - talán első ízben van így -, hogy van két megyei szinten kiemelkedő képességű kapusom Málik Mihály és Sándor Kristóf személyében. Ráadásul ők lábbal is extra képességgel rendelkeznek, vagyis ez a labdakihozataloknál, hazaadott labdáknál óriási előnyt jelent számunkra. Sándor Kristóf nem csak kapuban nyújtott stabilan jó teljesítményt, hanem mezőnyben is bátran tudtam használni, ha a szükség úgy hozta, a Hidasnémeti ellen például gólt is tudott szerezni. Másik kapusunk, Málik Mihály pedig az utolsó fordulóban az NB2-es csapat meccs keretében is helyet kapott, amire szintén büszkék vagyunk.
A védelem egyik alappillére Hallgató Márk volt, aki hozta a tőle elvárható stabilitást. Kazvinszki Jácint mentalitása, mind csapatkapitányként, mind játékosként továbbra is példaértékű lehet a fiatalok számára, a pálya szinte minden pontján szerepelt ősszel is, mint egy Jolly Jokerként. A középpálya két motorja Zsigrai Bálint és Marczis Marcell volt. A középpálya tengelyében Bálint magabiztossága, higgadtsága, stabilitása és rutinja korát meghazudtoló, így továbbra is a csapat egyik erőssége, míg Marczis Marcell egy hosszú súlyos sérülésből visszatérve újra régi fényét mutatja. A fiatal Kovács Szabolcs „szépen bontogatja” szárnyait, életkorából adódóan nem mindig tud stabil és egyenletes teljesítményt nyújtani, de nagy potenciál rejlik benne továbbra is. Az ő esetében büszkék vagyunk arra, hogy az iskolai elfoglaltsága mellett heti rendszerességgel részt vesz az első csapat edzésein, sőt több alkalommal volt meccskeretben is. Ami még egyénileg mindenképp pozitív és jó eredménynek mondható, az az, hogy csapatomból Fejes Ádám profi szerződést kapott a nyáron, s bár azóta szenvedett egy balszerencsés sérülést, de mi hiszünk a visszatérésében és a tehetségében.
Pedig nem indult olyan egyszerűen a nyári alapozás…
Igen, voltak nehézségeink az előszezonban, mivel sokan nyári munkát végeztek, vagy éppen külföldi munkavállalás miatt nem álltak rendelkezésemre; illetve volt olyan is, aki még sérülésből jött vissza... Ezekből adódóan nem volt zökkenőmentes a felkészülés az új szezonra, és a tervezett feladatokat is csak részben tudtuk ebben az időszakban elvégezni. Így sok feladat maradt a bajnokság közbeni időszakra is: akár a kondicionális felzárkóztatásra, akár a taktikai elemek elsajátítására gondolok. Úgy érzem az őszi szezon utolsó harmadára sikerült minden részletnek a helyére kerülni; az edzésterhelés hatására, illetve a felkészülési mérkőzéseknek köszönhetően relatíve hamar elértük a megfelelő szintet. Az edzőmérkőzések abból a szempontból is fontosak voltak, hogy az utánpótlásból „kiöregedő” és más csapatokból érkező új játékosokat ezeken próbáltam beépíteni a csapatba, s megtalálni mindenkinek a megfelelő helyet, szerepet. Aztán az augusztusi bajnoki rajtot követően a heti edzésmunkát illetően a megfelelő kondicionális képességek szinten tartása és a taktikai elemek finom hangolása volt a legfontosabb.
Milyen tervekkel vágtatok neki a téli felkészülésnek?
Mindenképpen bővíteni kell a játékoskeretet, mivel ősszel, több alkalommal sem állt megfelelő számban rendelkezésemre játékos, sérülések és egyéb okok miatt, vagy esetleg nem hozta a tőle elvárható teljesítményt egy-egy ember. Jó mentalitású és játéktudású, elsősorban 23 év alatti futballistákat szeretnék igazolni, akikkel még jobb teljesítményt tudnánk elérni, illetve stabilan tudnánk tovább haladni a megkezdett úton. Ezekkel a változásokkal a keret mélyítése lenne a cél, illetve a taktikai repertoár további fejlesztése. Fontos lenne számunkra is a minél több élő füvön történő edzés, de tudom, hogy ez az NB2-es csapatnak is komoly problémája, úgy hogy nem könnyű a helyzet. Az edzéslátogatottságra nincs és nem is lehet panasz, hisz az elmúlt évekhez hasonlóan 95%-os részvétellel zajlottak, hiányzások csak munkahelyi elfoglaltság, betegség, sérülés, illetve az első csapat edzésén való részvétel következtében voltak. Ezekről mindig napra készen tájékoztattak a játékosok, így megfelelően tudtam készülni az adott napi edzésmunka összeállítására. Összességében tehát szeretnénk megőrizni a tabella első harmadában, felében lévő helyünket, tehetséges fiatalokkal és lojális játékosokkal pedig tovább fejlődni és még inkább beleintegrálódni a Kolorcity-családba.
