Nagy menetelések, kemény meccsek – így szerepeltünk eddig a Kupában

A Magyar Népköztársasági Kupák fellelhető archívuma már csak a résztvevő csapatok óriási száma miatt is meglehetősen hiányos, az utókor általában csak a döntőket tartja számon (és azon belül is leginkább csak a győztesekre emlékszik), de az látható, hogy a jellemzően másod- harmadosztályban szereplő csapatok között kiemelkedő eredménysort mondhatunk magunkénak.

Az eredetileg Magyar Kupa néven 1909-ben alapított sorozatot 1951-ben keresztelték át Magyar Népköztársasági Kupára (MNK) és 1964-től rendezik mindig évente; 1971-ben állt át az MLSZ a bajnoki szezonokhoz igazodó őszi-tavaszi rendszerre. Érdekesség, hogy a 30-as és az 50-es években az akkoriban jellemző „portyázás” (azaz a legjobb csapatok folyamatos külföldi túrái) is akadályozta az évenkénti lebonyolítást (az 50-es évek esetén a háború utóhatásai és a forradalom szintúgy), ezért is formálódott ilyen sokáig a torna lebonyolítása.

Az 1957-ben megalakult Kazincbarcikai Munkás Testedző Kör 1964-ben NB3-as csapatként kapcsolódott be a küzdelembe, első mérkőzését a miskolci illetőségű, akkor épp a megyei I. osztályban szereplő Honvéd Papp József SE ellen 3-0-ra elveszítette.

Az 1972/1973-as kiírásban aztán jött az első nagyobb dobás, az akkor már Kazincbarcikai Vegyész SE néven szereplő csapat két elsőosztályú ellenfelet is búcsúztatott: előbb a Komlói Bányász, majd a Vörös Meteor Egyetértés lett a barcikai csapat áldozata. A negyeddöntőben aztán a Videoton állította meg a menetelést, Székesfehérváron 2-0-ra győztek a hazaiak.

Tíz év múlva kaphatta fel a közönség a fejét újra a Vegyész menetelésére. A csapat a Rakamazi Spartacus (3-0), az Edelény (4-4; tizenegyesekkel 4-3), majd a Romhány (6-1) kiütésével jutott ismét a negyeddöntőbe, ahol az akkor ereje teljében lévő – a szezonban az NB1 4. helyén végző – Csepel SC volt az ellenfél. A rendes játékidő 0-0-s döntetlent hozott, ahogy a hosszabbítás is, a tizenegyesek során viszont a fővárosiak voltak pontosabbak, így 5-4-re tudtak nyerni.

A rendszerváltozást követő nagy menetelések előtt vegyünk sorra néhány meccset még a nyolcvanas évekből csak azért, hogy a csapatnevek láttán némi csodálkozást ébresszünk a fiatalokban és talán nosztalgiát a kevésbé fiatalokban (a csapatnév után a meccs évszáma és eredménye barcikai szemszögből): Salgótarjáni Ötvözetgyár MTE (1984; 4-0), Nagybátonyi Bányász (1984, 1-1, tizenegyesekkel 5-6), Nagyhalászi Textiles (1986, 1-1, tizenegyesekkel 3-4), Nagyecsedi Rákóczi TSZ (1987, 1-0), Olefin SC (1987, 2-1), Honvéd Szabó Lajos SE (1988, 1-5).

Az 1990/1991-es szezonban éppen az élvonalat ostromolta a Vegyész, amikor a Magyar Kupában a Jászapáti (2-1), az SBTC (2-0), az SKSE (1-0), majd a Gyöngyös (2-1) kiejtésével a tizenhat közé jutott a csapat. A harminckettő között hosszabbítás után kiejtettük a DVSC csapatát, majd az oda-visszavágós nyolcaddöntőben 7-1-es összesítéssel a Budafokot is. A legjobb nyolc között az NB1 akkori élmezőnyéhez tartozó Tatabányai Bányász már igazán sokkal esélyesebbnek látszott, mégis ismét kettős győzelemmel, 4-2-es összesítéssel a Vegyész jutott tovább. Az elődöntőben aztán a fénykorát élő Váci Izzó ellen egy 1-0-s vereség és egy gólnélküli döntetlen a végállomást jelentette számunkra.

Az azóta eltelt bő harminc esztendőben még három negyeddöntős szereplést mutatott fel a Kazincbarcika. A 2004/2005-ös szezonból érdekesség, hogy az akkor még megyei másodosztályú Kisvárdát búcsúztattuk (2-0), majd a nyolc között a későbbi győztes FC Soprontól kaptunk ki 2-1-re. A 2008/2009-es menetelésnek a Vasas esett áldozatul (2-1), majd azt a Győri ETO állította meg. A Kolorcity Kazincbarcika SC utolsó negyeddöntője 2022-re tehető, akkor a Csenger (2-0), a Hidasnémeti (4-0), a Szolnok (2-1), a DVTK (3-2) és a Cegléd (1-0) búcsúztatása után a később döntőig menetelő Paks parancsolt megálljt számunkra (0-1).

A mögöttünk hagyott évadban a Kozármisleny 1-0-s legyőzése után a – későbbi kupagyőztes - Zalaegerszeg ellen kaptunk ki 2-0-ra a negyedik körben. Az utolsó gólunkat – ami Kozármislenyben a győzelmet jelentette – Nagy János szerezte. Legalábbis most szombatig, amikor remélhetőleg nem csak újabb góloknak örülhetünk majd, hanem egy újabb szép fejezettel gyarapítjuk eredménysorunkat a (MOL) Magyar Kupában.