Majd napra pontosan 34 évvel ezelőtt 4.500 néző szurkolt Barcikán a két csapat meccsén!
A Kolorcity Kazincbarcika SC szeptember 16-án hétfőn, 19 órától a Diósgyőri VTK csapatát fogadja a MOL Magyar Kupa 3. fordulójában.
A következő napokban erre a rangadóra hangolódunk egy-egy érdekességgel, múltbéli események felidézésével és aktualitásokkal egyaránt. Elsőként az egymás elleni bajnoki meccseket idézzük fel.
Majd napra pontosan harmincnégy évvel ezelőtt, 1990. szeptember 9-én, az NB2 Keleti csoportjában Kazincbarcikai Vegyész SE néven láttuk vendégül a Diósgyőrt. A megelőző szezonban 2. helyen végző, s az élvonalról csak egy rendkívül szoros osztályozón lemaradó Vegyész nem kezdte jól anno az új idényt, egy győzelem és két vereség után fogadta a két győzelemmel és egy döntetlennel rajtoló piros-fehéreket.
A találkozó – természetesen – a forduló nézőcsúcsát hozta, 4.500-an figyelték a borsodi rangadót a lelátókon. A hazai csapatban az osztályozós kezdőből nyolcan is pályán voltak, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az együttes ekkor is a másodosztály egyik élcsapata volt. Kiben ne élednének fel kellemes emlékek a Májer, Szabó Sztahon, Planéta, Balogh, Orlóczki, Szamosi, Kalmár, Asszony, Csipke, Deszatnik kezdő tizenegy, vagy a cserék, Kondás és Ternován, valamint az akkori vezetőedző, Varga Zoltán neve láttán. De a vendégek között is csupa-csupa ismerős, tisztelt és szeretett név; csak hogy néhányat említsünk, Budai T., Váczi, Vitelki, Tóth Gy....
A vezetést a második félidő 3. percében a huszonkettedik születésnapját azon a héten ünneplő csatárunk, Csipke Zsolt szerezte meg, ám a 62. percben Kiser László egyenlített, beállítva az 1-1-es végeredményt. A találkozó kapcsán további adatok és tények ITT.
A később Diósgyőrben klublegendává váló Kiser Marci első találata volt ez piros-fehérben, aki később – két diósgyőri szakasz között – Kazincbarcikán is játszott három évet (1993-1996).
Emlékezetes maradhatott a találkozó azért is, mert a később szintén klubikonná váló Vitelki Zoltán először szerepelt kezdőként a DVTK-ban. „Vitya” később szintén játszott Kazincbarcikán (1997-1998), majd vezetőedzőként kétszer is irányította csapatunkat egy-egy rövidebb periódusban.
Az „évfordulós” meccs a két csapatnak a tizenegyedik találkozója volt a bajnokságokban, amit további tizenhárom összecsapás követett. A teljes mérleg tizenkét diósgyőri győzelem és nyolc döntetlen mellett négy kazincbarcikai sikert számlál, ám az utolsó szó a Vegyészé volt: 2023. február 26-án Kurdics Levente góljával 1-0-ra győztük le a miskolciakat az NB2-ben.
Holnap a Kolorcity Kazincbarcika SC kupamúltjába tekintünk vissza, ahol láthatjuk majd, hogy nem a mostani lehetne az első eset, hogy jóval nagyobb nevű, élvonalbeli riválist búcsúztatunk.
